Kiss Noémi, Kocsubé Sándor
Bevezetés
Ahogyan számos, ősi eredetű erjesztett élelmiszer esetében, a penészes sajtok kategóriájának születésében is feltehetően a véletlen játszott közre. Kezdetben ezek a mikroorganizmusok valószínűleg szennyeződésként jelentek meg a sajtokon, de bizonyos törzseknek pozitív hatása volt az organoleptikus tulajdonságokra, ezeket a törzseket elkezdték tudatosan is alkalmazni a sajtkészítés során. Ezzel megkezdődött az adott gomba háziasítása.
A Penicillium nemzetség egyes tagjai a sajtokról leggyakrabban izolált fonalasgomba fajok közé tartoznak. A sajtkészítés során legismertebb és leginkább alkalmazott fajok a P. camemberti és a P. roqueforti, ezen felül ritkábban P. caseifulvum-ot (Frisvad és Samson, 2004) és a P.nalgiovense-t (Bourdichon et al., 2022) is használják kultúraként. A közelmúltban Anelli és munkatársai (2018) leírtak egy új fajt, a P.gravinicasei-t melyet egy barlangban érlelt sajtról izoláltak Olaszországban. Tanulmányunkban egy új Penicillium fajt írunk le, a Penicillium transylvaniensis-t, melyet egy természetes kéreggel rendelkező, Erdélyből származó sajtról izoláltunk.
Anyagok és módszerek
A törzs egy Erdélyben (Románia) készült, természetes kérgű sajtról lett izolálva 2022-ben. Az izolációs táptalaj diklorán-bengálrózsa-klóramfenikol agar volt, a tiszta tenyészet malátakivonatos táptalajon volt fenntartva. A DNS-kivonáshoz élesztőkivonat, pepton, D-glükóz tápoldatban 10 napig növesztettük a törzset, majd a gyártó utasításait követve a MasterpureTM Yeast DNA Purification Kit (Epicentre Biotechnologies, Madison, WI, USA) segítségével elvégeztük a nukleinsavizolálást. A filogenetikai analízis ITS, CaM, BenA és RPB2 szekvenciák alapján történt Maximum Likelihood módszerrel a RaxML-NG szoftver felhasználásával (Kozlov és mtsai, 2019). A filogenetikai fán az általunk izolált faj magas támogatottsággal különült el a jelenleg elfogadott Penicillium fajoktól. A telepek makromorfológiai jellemzése 7 nap, 25 C-on, sötétben való inkubációt követően történt különböző táptalajokon (1. ábra). CYA és MEA esetén a telepeket 15, 30 és 37 C-on is vizsgáltuk. A mikromorfológiai jellemzők meghatározása 35 nap, 25 C-on MEA táptalajon való tenyésztés után történt.
Eredmények és értékelés
Etimológia: Az elnevezés a típustörzs izolálási helyére, Erdélyre, Románia egyik régiójára utal.
Szekció: sect. Sclerotiorum
A szekvenciák a GenBank nukleotid adatbázisában a következő azonosítási kódok alatt szerepelnek:
ITS barcode = OP678984 (alternatív markerek: BenA = OP765560; CMD = OP765561; RPB2 = OP765562).
Letétbe helyezés: 2022, holotípus: szárítva fagyasztott minta a Szegedi Mikrobiológiai Gyűjteményben (SZMC) a Szegedi Tudomyányegyetem Természettudományi Karának Mikrobiológiai Tanszékén, Magyarországon, törzsszám SZMC 27950, beleértve az “ex-type” kultúrát is.
A telepek morfológiája a különböző táptalajokon az 1. ábrán látható. Telepátmérők 7 nap inkubációt követően (mm): CYA 15 C 3-5; CYA 25 C 15-17; CYA 30 C 0; CYA 37 C 0; CYAS 11-13; MEA 15 C 4-6; MEA 25 C 14-16; MEA 30 C 0; MEA 37 C 0; YES 14-16; OA 11-13; DG18 8-10.
Mikromorfológia (2. ábra): konidiofor szigorúan monoverticillát, fala sima, 20-99 x 1.5-2.5 μm, vezikulum, 2.5-4 μm átmérőjű. Fialidok: 3(4)-8 per konidiofor, ampulliform, 4.5-9.5 x 1-3 μm. Konidium sima falú, gömb alakú, 2-3.5×2-3 μm. Szklerócium/aszkokarp nem volt látható.
Az újjonnan izolált Penicillium transylvaniensis képes növekedni 5% NaCl-tartalmú táptalajon, mely tulajdonsága alkalmassá teszi a sajtokon történő növekedésre. Azonban a Penicillium nemzetség tagjainál jellemző a mikotoxinok termelésére való képesség, ezért az izolátum további vizsgálata szükséges.